Els� pillant�sra a clumber tal�n nem is tûnik sp�nielnek, ink�bb egy kistermetû, sz�r�s masztiffnak. Pedig sp�niel a jav�b�l, kiv�l� vad�szkutya. Mivel olyannyira k�l�nb�zik t�rsait�l, sz�rmaz�sa val�sz�nûleg �r�kre rejt�ly marad, �s sok fajt�hoz hasonl�an csak tal�lgatni lehet, honnan sz�rmazik ez a neh�zs�ly� sp�niel. A fajta fel�p�t�s�t �s jellegzetess�geit szem el�tt tartva, tal�n hossz� teste, neh�z feje basset hound t�pus� kuty�kt�l sz�rmazhat. B�r a r�gi sp�nieleket az angolok sz�mtalan elnevez�ssel illett�k – cocker, springer, szalonkavad�sz, etc. – n�ha m�g ugyanazon alom eset�n is, a clumber sz�t hi�ba keress�k a korabeli feljegyz�sek k�z�tt. Ez persze m�g �nmag�ban nem jelenti azt, hogy a clumber fiatal fajta lenne, s�t. Sokan �t tartj�k a legr�gibb sp�nielv�ltozatnak, melyet speci�lis vad�szati c�lokra teny�sztettek.

Egyes szak�rt�k a fajt�t Franciaorsz�gb�l eredeztetik. A te�ria szerint a francia forradalom idej�n Noailles herceg Angli�ba menek�tette sp�nieljeit, melyeket gener�ci�kon �t gondosan teny�sztett. Kuty�i mened�khely��l Newcastle herceg�nek kennel�t v�lasztotta, a nottighamshire-i Clumber Parkban. A legkor�bbi k�pi eml�k a fajt�r�l Frances Wheatley 1788-ban k�sz�lt festm�nye, mely Newcastle m�sodik herceg�t �br�zolja, vad�szatb�l hazat�rve, h�rom clumber sp�niel�vel.

A fajta n�pszerûs�ge felett az arisztokr�cia egy szûk k�re �rk�d�tt szigor�an. Lord Arthur Cecil, Earl Spencer �s Portland herceg�nek kuty�i val�sz�nûleg a Clumber Park sp�nieljeit�l sz�rmaztak. Albert herceg azut�n kezdett �rdekl�dni a fajta ir�nt, miut�n clumber sp�nieleket l�tott dolgozni Newcastle herceg�nek birtok�n. VII. Edv�rd kir�lyi sp�nieljeinek az of Sandringham kennelnevet adta, miut�n 1861-ben megv�s�rolta Sandringham House-t.

Angli�ban 1859-ben szerepeltek el�sz�r clumber sp�nielek ki�ll�t�son. Az els� fajtaklub viszonylag k�s�bb, 1904-ben alakult meg. Az �jvil�gba azonban igen kor�n jutott el a fajta Venables f�hadnagy r�v�n, mikor �fels�ge 97. ezrede Halifaxban, Kanad�ban �llom�sozott. Az els� clumber sp�nieleket az AKC 1878-ban regisztr�lta, a klub megalakul�sa el�tt hat �vvel. Ez a l�tsz�lag ellentmond�sos k�r�lm�ny �gy lehets�ges, hogy m�r Amerik�ban m�r j�val az AKC megalakul�sa el�tt regisztr�ltak �s t�rzsk�nyveztek kuty�kat. Az AKC ezekb�l a korai t�rzsk�nyvekb�l h�rom k�tetet fogadott el, melyek az 1887 �ta folyamatosan vezetett Stud Book Register alapj�t k�pezt�k.

Mikor az 1900-as �vek elej�n megsz�letett a clumber sp�niel els� hivatalos fajtale�r�sa, a standard, sokat vitatkoztak a clumber neh�z, olykor lel�g� szemh�j�r�l. Sokak szerint ez csak a szem s�r�l�svesz�ly� fokozza, ami egy vad�szkuty�n�l nem �ppen szerencs�s. M�sok szerint viszont �ppen ez a fajta egyik r�gi jellegzetess�ge.

A clumber sp�niel nagyon j� vad�szkutya. Viszonylag lassan dolgozik, de jellegzetes, g�rd�l� j�r�sa k�nyelmes, szil�rd �get�st tesz lehet�v� eg�sz nap, an�lk�l, hogy a kutya kif�radna.

�ltal�ban n�m�n dolgozik, �gy nagyon k�zel tud ker�lni a vadhoz. Biztos vadkeres�, �s m�g a retrievereket is megsz�gyen�t�en kiv�l� apport�roz�, ha erre tr�ningezik. B�r nem �ppen kistestû kuty�r�l van sz� – s�lya 30–36 kg –, a clumber sp�niel mozg�kony, temperamentumos fajta. Haz�nkba t�bb j�min�s�gû import kutya is �rkezett, b�r m�g egyel�re kicsi a magyar popul�ci�.