Ha a chow-chow k�k nyelv�vel besz�lni tudna, tal�n a kutya domesztik�ci�j�val kapcsolatos k�rd�seinkre is v�laszt kaphatn�nk, hiszen ez a m�lt�s�gteljes, tart�zkod� fajta egyike a kutya leg�sibb t�pus�nak. Sajnos a k�nai uralkod�k gyakran el�deik minden hagyat�k�t megsemmis�tett�k, �gy neh�z pontosan nyomon k�vetni a chow-chow t�rt�net�t. Azzal szinte minden szak�rt� egyet �rt, hogy a fajta �szaki eredetû – de hogyan jutott a Sarkk�rt�l K�n�ig, azt senki sem tudja. A fajta szûk�s hagyat�ka k�z�tt szerepel egy dombormû a Han dinasztia idej�b�l, kb. i.e. 150-b�l, mely vad�szkutyak�nt �br�zolja a chow-chow-t. Teh�t a fajta vagy helyesebben a chow-t�pus m�r t�bb mint 2000 �ve l�tezik, s�t sok szerz� szerint m�g enn�l is kor�bbra ny�lnak vissza a chow-chow gy�kerei; k�ts�gtelen, hogy egyike a legkor�bban azonos�that� kutyat�pusnak.

L�tezik egy te�ria, mely szerint a chow-chow a r�gi tibeti masztiff �s a szamoj�d keresztez�s�b�l sz�rmazik. Val�ban rendelkezik mindk�t fajta jellegzetes tulajdons�gaival, azonban ezt a sz�rmaz�selm�letet igencsak c�folja a chow-chow k�k nyelve. Val�sz�nûbb, hogy ink�bb a chow-chow az egyik �se nemcsak a szamoj�dnek, de a norv�g elkhundnak, a keeshoundnak illetve a wolfspiccnek, s�t a pomer�niai t�rpe spiccnek is.

Napjainkban a chow-chow csup�n k�l�nleges megjelen�sû kedvenc, de nincs semmilyen funkci�ja (nagyritk�n haszn�lt�k csak test�rk�nt.) Kor�bban ez egy�ltal�n nem �gy volt, sz�mos bizony�t�k�t tal�lni annak, hogy a chow-chow K�n�ban sz�zadokon �t els�sorban vad�szkutya volt. Tal�n minden id�k leghatalmasabb kennele a hetedik sz�zadban �lt T’ang uralkod�� volt. 2500 p�r (!) chow-t�p�s� kuty�ja mellett t�zezer vad�szt tartott. A chow-chow-val f�leg mongol f�c�nra vad�sztak, mely igencsak gyors �s kitart� sz�rnyas. Olykor nemcsak a fajta kiv�l� szagl�s�t haszn�lt�k ki a k�naiak, hanem �rkutyak�nt is alkalmazt�k a chow-chow-t, s�t olykor kocsih�z�sra �s terel�sre is alkalmazt�k. Hogy a fajta valaha vad�szkutya volt, napjaink egyik holland teny�szt�je, Chr. A. Veldhuis is bizony�tja, aki �vekig �lt J�va sziget�n K�n�b�l import�lt kuty�ival egy�tt. Ezek a chow-chow-k kiv�l� patk�nyfog�nak bizonyultak �s szenved�lyes vad�szok voltak.

K�ts�gtelen a fajta �szaki eredete, �rdekes azonban, hogy K�na k�z�ps� r�sz�n, Kantonban �shonos j�sz�gnak tartott�k, s k�knyelvûnek vagy k�ksz�j�nak h�vt�k. K�na �szaki r�sz�n, mint Pekingben is, a „lang kou” (farkaskutya), a „hsiung kou” (medvekutya) vagy szint�n a k�knyelvû elnevez�s mellett a „Kwantung kou” (Kanton kuty�ja) n�v volt elterjedt. Maga a chow-chow sz� eredete val�sz�nûleg nem K�n�ban keresend�, hanem ink�bb az �n. pidzsin-angolban. A chow-chow sz�t minden olyan dologra haszn�lt�k a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben, melyet a keleti birodalom b�rmely r�sz�r�l sz�ll�tottak Eur�p�ba vagy Amerik�ba. Jelent�se csecsebecse, apr�s�g, mely vonatkozhat ak�r porcel�n vagy elef�ntcsont figur�kra, de ak�r vegyes sal�t�ra is – a sz� konkr�t �s �tvitt �rtelm�ben egyar�nt. A korabeli haj�skapit�nyoknak ugyanis sokkal egyszerûbb volt csup�n ezt a sz�t le�rni, mint rakom�nyuk minden egyes darabj�t pontosan megnevezni. �s id�vel a rakom�nyhoz kuty�k is tartoztak.

A fajta els� nem k�nai le�r�sa Gilbert White tiszteletest�l sz�rmazik (Selborne, Anglia). A k�s�bb a „Natural History and Antiquities of Selbourne” c. mûben publik�lt �tfog� fajtale�r�s alig k�l�nb�zik a mai standardt�l! 1780-ban White tiszteletes szomsz�dja hozott a kelet-Indiai T�rsas�g haj�j�n egy chow-chow p�rt Kantonb�l. A fajta t�meges importja Angli�ba 1880 k�r�l kezd�d�tt, �s a fajta akkor v�lt igaz�n n�pszerûv�, miut�n Vikt�ria kir�lyn� is elkezdett �rdekl�dni a chow-chow ir�nt. 1881-ben a walesi herceg tulajdon�ba is ker�lt egy Wang nevû k�nai kutya, mely s�t�tv�r�s, hossz�sz�rû chow-chow volt. Egyre t�bb �s t�bb chow-chow szerepelt a ki�ll�t�sokon is, egyre t�bb egyedet import�ltak K�n�b�l, majd 1893-ban a fajta m�r saj�t k�tettel rendelkezett a Stud Bookban, 1895-ben pedig megalakult az els� �n�ll� klub. A fajta els� hivatalos standard�nek mint�j�ul egy K�n�b�l import�lt kutya szolg�lt, Chow VIII, aki minden ki�ll�t�s�n az els� helyen v�gzett. Az USA-ban 1890-ben szerepelt el�sz�r chow-chow ki�ll�t�son, egy Takya nevû kutya Miss A-C. Derby tulajdon�ban, k�nai csau-csau fajtamegjel�l�ssel. Az akkor m�g csak a Miscellaneous kateg�ri�ban szerepl� chow-chow a Westminster Kennel Club h�res New York-i ki�ll�t�s�n csoportj�ban a harmadik helyen v�gzett.