Ellentmond�sos m�don, az ausztr�l juh�szkutya Amerik�ban alakult ki. Kialakul�sa nagyon hasonl�t az Egyes�lt Amerikai �llamok l�trej�tt�hez: a kutyafajta �s az orsz�g is bev�ndorl�kb�l alakult ki. Az �j kontinensre �rkez� kalandorok vagy egyszer�en jobb �letk�r�lm�nyekre v�gyakoz�k kuty�ikat is magukkal vitt�k; mindez egyar�nt vonatkozik Amerik�ra �s Ausztr�li�ra is. Az Egyes�lt �llamokba teh�t k�zvetlen�l �s k�zvetve, Ausztr�li�n kereszt�l is �rkeztek eur�pai kuty�k.

A spanyolok m�r a XVI. sz�zadban hatalmas juhny�jakat vittek haj�val �j-Mexik�ba. A XVII. sz�zadban sk�tok v�ndoroltak be, akik persze magukkal vitt�k a collie-kat. A XIX. sz�zadban baszkok �rkeztek Amerik�ba a boldogabb j�v� rem�ny�vel, de m�r Ausztr�li�b�l, f�leg juh�szok. K�s�bb, a XX. sz�zad elej�n els� oszt�ly� birk�kat import�ltak Ausztr�li�b�l az USA-ba, hogy jav�ts�k a hazai �llom�nyt. Az �llatokat collie-ding� kever�kek is k�s�rt�k. Az Ausztr�li�b�l �rkez� kuty�k nagyon j�l dolgoztak, �s hamarosan rajtuk ragadt az aussie (az ausztr�l r�vid�t�se) mint becen�v, melyet egyre kiterjedtebben alkalmaztak, persze kezdetben mindenf�le tarka-barka juh�szkuty�ra. Az ausztr�l juh�szkutya el�deit sok�ig teljesen k�l�nb�z� nevekkel illett�k, spanyol, �j-mexik�i �s kaliforniai juh�szkuty�nak is h�vt�k �ket. Az Aussie becen�v egy�bk�nt a mai napig haszn�latos. A fajta 1945 ut�n kezdett �n�ll�sulni �s kibontakozni, n�pszer�s�ge �s kedvelts�ge gyorsan n�tt a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, p�rhuzamosan a western-lovagl�s�val, mely a rode�k, l�versenyek, mozi- �s telev�zi�s tud�s�t�sok �ltal �ltal�nosan ismertt� �s n�pszer�v� v�lt. Szerte�gaz� k�pess�gei �s k�nny� kik�pezhet�s�ge r�v�n az amerikai ranch-ek �s farmok hasznos kell�k�v� v�lt a fajta. Az Egyes�lt �llamok farmerei gondoskodtak a fajta tov�bbfejleszt�s�r�l �s hasznos tulajdons�gainak, �les intelligenci�j�nak, kifejezett terel��szt�n�nek illetve attrakt�v k�lsej�nek meg�rz�s�r�l, mely m�r eredetileg is sokak csod�lat�t kiv�ltotta. Az Idaho �llamb�l sz�rmaz� Jay Sisler rode�kon l�pett fel, volt egy nagyon n�pszer� kuty�s sz�ma is, ausztr�l juh�szkuty�kkal. A kuty�s bemutat� mindig nagy sikert aratott, �s egyre t�bben kezdtek a fajta ir�nt �rdekl�dni. A turn�k sor�n sok juh�sz szuk�j�t fedezt�k Sisler kuty�i, egyre homog�nebb megjelen�st k�lcs�n�zve az �llom�nynak. 1972-ben k�t egyes�let is elkezdte t�rzsk�nyvezni az ausztr�l juh�szkuty�kat, Australian Sheperd Club of America �s az International Australian Sheperd Association is.

Mindk�t szervezet rendezett ki�ll�t�sokat �s vizsg�kat is. 1977 v�g�n m�r 6000 kuty�t t�rzsk�nyveztek. 1976-ban k�z�s fajtale�r�st dolgoztak ki, 1980-ban pedig v�gleg egyes�lt a k�t szervezet. Az AKC 1991-ben vette fel t�rzsk�nyv�be az ausztr�l juh�szkuty�t �s 1993-ban ismerte el v�glegesen. �rdekess�g, hogy p�ld�ul N�metorsz�gba is a rode�k r�v�n jutott el a fajta. Tal�n nem is gondoln�nk, de a western-lovagl�snak Eur�p�ban is lelkes h�vei vannak, akik rode�kat is rendeznek, Amerik�b�l import�lnak lovakat, amerikai felszerel�sekkel dolgoznak, �gy �rtelemszer�en a fajt�ra is felfigyeltek. Az ausztr�l juh�szkutya szorosan a l� mellett halad, an�lk�l, hogy zavarn�k egym�st. Nem kell p�r�zra venni, szinte nem is kell r� figyelni, h�s�gesen k�veti a lovat �s lovas�t.