Haz�nkban a sp�niel fajt�k k�z�l legt�bben csup�n az angol �s az amerikai cockert ismerik, s tal�n nemcsak a k�l�nlegesebb, nehezebb fel�p�t�sû clumber-r�l vagy a minden sp�niel �s�nek tartott sussex-r�l, de az angol springer sp�nielr�l sem hallottak m�g.
     A nem v�zi sp�niel fajt�k csal�dj�ban az angol springer a legnagyobb, leghosszabb l�b�, s a standard szerint a „legsp�nielesebb” fel�p�t�sû rokon. Haz�nkban tal�n t�rsaihoz k�pest nagyobb, 51 cm k�r�li marmagass�ga miatt nem olyan n�pszerû m�g ez a fajta, �shaz�j�ban �s a skandin�v orsz�gokban azonban sokan v�lasztj�k t�rsuknak ezt a vid�m, s�rmos, attrakt�v vad�szkuty�t.
     A fajta t�rt�net�t kutatva felmer�l a k�rd�s, vajon mi�rt h�vj�k egy�ltal�n sp�nielnek a sp�nielt? A legelterjedtebb n�zet szerint a sp�nielek Spanyolorsz�gb�l sz�rmaznak, s miut�n a r�mai l�gi�k �ltal a k�z�pkorban a brit szigetekre is eljutottak, a szigetlak�k Spanyolorsz�gra utalva nevezt�k sp�nieleknek ezeket a kuty�kat. Egy m�sik vari�ci� szerint a sp�niel megnevez�s a kelta „span” sz�ra vezethet� vissza, mely nyulat jelent. Mivel a sp�nielt mint vad�szkuty�t sz�rnyas �s apr� vadra – teh�t ny�lra is – egyar�nt haszn�lt�k, ez a te�ria is elfogadhat�nak tûnik.
     B�r a legt�bb fajt�hoz hasonl�an a sp�niel t�rt�net�t sem lehet pontosan l�p�sr�l l�p�sre rekonstru�lni, egy biztos, hogy a sp�niel a leg�sibb kutyat�pusok egyike. Richard Strebel szerint a legr�gibb sp�niel �br�zol�s egy Nagy S�ndor apj�nak idej�b�l sz�rmaz� �rm�n l�that�. A t�rt�nelem sor�n sz�mtalan k�pz�mûv�szeti mû �r�k�t meg sp�nieleket vagy sp�nielhez hasonl� kuty�kat, de igen korai �r�sos eml�keket is tal�lni a fajt�r�l. Egy i. sz. 300-b�l sz�rmaz� walesi t�rv�ny n�v szerint eml�ti a sp�nielt, m�g korabeli feljegyz�sek szerint VIII. Henrik udvar�ban k�l�n kir�lyi sp�niel-gondoz�kat alkalmaztak („The King’s Spaniel Keeper”). 1570-ben Johannes Caius Anglia kuty�ir�l sz�l� k�nyv�ben 22 korabeli fajt�t �r le, k�z�tt�k a v�zi �s f�ldi sp�nieleket. Caius szerint ezeket a kuty�kat akkoriban haszn�latuk szerint nevezt�k el, pl. f�c�nkuty�nak vagy fogolykuty�nak, de a n�p csak sp�nieleknek h�vta �ket sz�rmaz�suk miatt. A XVII. sz�zadt�l e vad�szkuty�k egy�ntetû elnevez�se a sp�niel volt, s a XIX. sz�zadt�l ezek a fajt�k m�r egy�rtelmûen angolnak sz�m�tottak. K�r�lbel�l a sz�zad v�g�t�l kezdve a kisebb sp�nieleket – val�sz�nûleg az erdei szalonka ut�n („woodcock”) – cockernek, m�g a nagyobbakat springernek nevezt�k. Ekkor m�g ak�r egyazon alomhoz tartoz� k�lyk�k is lehettek egyar�nt cockerek vagy springerek, m�ret�knek megfelel�en. 1902-ben a Sporting Spaniel Society of Britain hivatalosan is a springer elnevez�s mellett d�nt�tt, s ebben az �vben a Kennel Club is hivatalos fajtak�nt ismerte el az angol springer sp�nielt. Ki�ll�t�sokon 1903-t�l szerepelhetett �n�ll�an a fajta. �rdekess�g, hogy a sokszoros gy�ztes Rivington Sam tulajdonk�ppen egy cocker �s egy angol szetter keresztez�s�b�l sz�rmazott. A korabeli teny�szt�sben fontos szerepet j�tszott a Boughey csal�d, teny�szet�kb�l ker�lt ki az els� Field Trial champion angol springer sp�niel.
     A springer sp�niel a cockerhez hasonl�an munk�j�r�l kapta nev�t, hiszen az angol „spring” ige a vad felver�s�t, felriaszt�s�t is jelenti. A springert m�r kezdett�l fogva sz�rnyas �s apr� vadra egyar�nt haszn�lt�k, m�g falk�ban is vagy agarak mellett. �rdekes m�dja volt a vad�szatnak, mikor a sp�niel �ltal felriasztott sz�rnyast a s�lyom fogta meg. K�s�bb a l�fegyverek elterjed�s�vel a springert l�v�s el�tti �s l�v�s ut�ni munk�ra is haszn�lt�k, ak�rcsak napjainkban, hiszen a springer sp�niel feladata a vad felver�se majd a l�tt vad megkeres�se �s apport�roz�sa.
     Az �szak-amerikai kontinensre az els� nyomon k�vethet� sz�rmaz�s� angol springer 1913-ban ker�lt, Angli�b�l �rkezett Kanad�ba. Alig t�bb mint egy �vtized eltelt�vel az angol springer sp�niel az Egyes�lt �llamokban az ismeretlens�g hom�ly�b�l a legn�pszerûbb fajt�k sor�ba l�pett. 1924-ben megalakult az English Springer Spaniel Field Trial Association, �s ahogy a klub neve is mutatja, a teny�szt�k akkoriban egyforma hangs�lyt fektettek a k�llemi �s haszn�lati k�vetelm�nyekre. A 20-as �vek springer sp�nieljei ki�ll�t�sokon �s vad�szversenyeken egyar�nt eredm�nyesen szerepeltek, a 40-es �vekben m�g sz�mtalan kutya szerezte meg p�rhuzamosan a ki�ll�t�si �s munka champion�tust, egy id� ut�n azonban kett�v�lt a ki�ll�t�si �s munka vonal.
     Az angol springer sp�niel k�llem�t tekintve is elgondolkodtat� kett�ss�get figyelhet�nk meg az eur�pai �s az amerikai t�pust illet�en. Az amerikai kuty�k fantasztikusan eleg�ns, d�s sz�rzetû, csod�latos mozg�s� kuty�k, azonban egyre kev�sb� felelnek meg az eredeti standardben r�gz�tett el��r�soknak. A legjelent�sebb elt�r�sek a fejen l�that�k: az amerikai t�pus gyakran t�lzott stoppal, kiss� hosszabb fanggal rendelkezik. A h�t r�videbb, er�teljesen lejt a mart�l a far fel�; a mellen �s a hason l�v� sz�r egyre sûrûbb, hosszabb. Ezek a kuty�k val�ban lenyûg�z�en sz�pek – az idei Westminsteren, a vil�g egyik legh�resebb ki�ll�t�s�n egy angol springer lett a Best in Show –, de az�rt az sem lenne k�v�natos, hogy eltûnj�n az �vtizedeken �t kialakult �si t�pus. Tal�n a megold�s az akit�hoz hasonl�an a k�t v�ltozat k�t k�l�n fajtak�nt val� r�gz�t�se lenne, hiszen m�r a skandin�v orsz�gokban is egyre t�bb az amerikai st�lus� kutya, s �gy egyre gyorsabb� v�lik a standard �ltal el��rt t�pusnak megfelel� egyedek alkotta �llom�ny felh�gul�sa.
     Az angol springer sp�niel megjelen�se egyszerre sug�roz er�t �s eleganci�t. Fel�p�t�se kompakt, szimmetrikus. A h�t izmos, enyh�n lefel� lejt, nem t�l hossz�, de nem is t�ls�gosan r�vid. A mellkas m�ly, a bord�k j�l �veltek. A koponya meglehet�sen sz�les, er�s, k�zepesen hossz�, a fang viszonylag sz�les �s m�ly. Az angol springer szeme mandula form�j�, s�t�t; �l�nk �s bar�ts�gos pillant�sa nemes �sszbenyom�st k�lcs�n�z a fajt�nak. A sz�rzet d�s, f�nyes, „id�j�r�s�ll�”, de sohasem durva tapint�s�, sz�ne fekete-feh�r vagy barna-feh�r.
     A springer sp�niel a vad�szok k�r�ben is kedvelt, hiszen k�nnyen tan�that� �s ir�ny�that�, j� szimat�, sokoldal�an alkalmazhat� kutya. M�rete ide�lis a l�v�s ut�ni munk�hoz, a vizet is kedveli. Konzekvens �s szeretetteljes nevel�s mellett kellemesen tarthat� lak�sban is. S�ta k�zben vagy �ppen vad�szaton temperamentumos �s szenved�lyes, de otthon nyugodt, bar�ts�gos, k�nnyen kezelhet� t�rs.