Amerikai buldog

Az amerikai buldog t�rt�nete mentes a megszokott „sikersztorikt�l”. Ez a kem�ny munk�ban edzett fick� a mai napig a Nemzetk�zi Kynol�giai Sz�vets�g (FCI) �ltal el nem ismert fajt�k k�z� tartozik, holott eredete a r�gm�ltba ny�lik vissza. R�ad�sul anat�miai anom�li�kt�l, m�retbeli hi�nyoss�gokt�l vagy t�lz�sokt�l mentesen, a mai napig tal�n legtiszt�bban �rzi a „buldogs�g” l�nyeg�t, �s azokat a nemes er�nyeket, melyeket oly nagy becsben tartottak az �t ismer� �s elismer� emberek.

A buldog-dinasztia lesz�rmaz�sa a 400-as �vekre tehet�. Ekkort�jt kezdett elk�l�n�lni a nom�d t�rzsek �ltal Angli�ba hozott nagytest�, vaddiszn�- �s medvevad�szatokra haszn�lt, masztiff jelleg� kuty�kb�l egy olyan t�pus, melyet a buldogok �seinek tekinthet�nk. Mivel ebben az id�ben ismeretlen volt a „hobbikuty�z�s” fogalma, csak azoknak a kuty�knak volt helye a nap alatt, akik hasznos munk�t v�geztek. Term�szetesen a klasszikus �rtelemben vett teny�szt�s is ismeretlen volt, ink�bb amolyan funkcion�lis szapor�t�s folyt, azaz csak a munk�ra legalkalmasabb, legr�termettebb �s bizony�tottan j� egyedeket szapor�tott�k.

A m�sz�rosok – akiknek a buldog sz�let�s�t k�sz�nheti – �ltal�ban nagytest�, vesz�lyes �llatok k�z�tt dolgoztak, melyek a „siralomv�lgy” fel� tartva k�l�n�sen csek�ly hajland�s�got mutathattak az egy�ttm�k�d�sre. Ez�rt legink�bb olyan kuty�knak vett�k haszn�t, melyek megk�nny�tett�k a v�g��llatok hajt�s�t, valamint k�pesek voltak az esetenk�nt kit�r�, elszabadul� nagytest� pat�sok megzabol�z�s�ra. Az �ltaluk el�szeretettel haszn�lt kuty�k harciass�gukkal, kitart�sukkal �s nem utols�sorban legend�s fog�sk�szs�g�kkel v�vt�k ki elismer�s�ket, s a k�z�pkorban m�sz�roskutyak�nt tesznek r�luk eml�t�st. Az angol nyelvben k�s�bb pedig tal�l�an a „bull” (bika) �s a „dog” (kutya)” szavak �sszevon�s�val, m�r buldogk�nt aposztrof�lt�k �ket.

Kem�ny keny�rkereset

Egy 800-1200 kil�s bika egy l�b�ra nehezed� s�ly nem csek�ly; ha ezt megszorozzuk n�ggyel, elk�pzelhetj�k, hogy akkoriban a buldogokra micsoda „szelekci�s nyom�s” nehezedhetett. Ezek az �llatok r�ad�sul f�lelmetes testi erej�k mellett id�nk�nt veszett�l ingerl�kenyek, k�l�n�sen, ha �let�ket �rzik vesz�lyben, �s nem kev�s kur�zsi kell ahhoz, hogy ilyenkor valaki �tjukat �llja.

A kor buldogjai azonban nem rettentek meg a kih�v�st�l. Hogy k�l�n tan�tott�k-e r�, vagy az �szt�n�k �ltal vez�relt tapasztalat k�sztette �ket, hogy a bika �rz�keny orr�t c�lozz�k meg, nem tudni, mindenesetre ha egyszer fog�shoz jutottak a barom megf�kez�s�re alkalmas egyetlen testr�szen, akkor nemigen mondtak le r�la.

Persze nem is nagyon volt m�s v�laszt�suk, hiszen ha eresztenek, r�gt�n egy s�lyos szarvp�r �s k�t betonkem�ny, vaskos cs�l�k t�mad�s�val n�zhettek volna szembe, melyeknek eg�szs�grombol� hat�s�t sz�ks�gtelen k�l�n�sebben ecsetelni…

Mindehhez rettenthetetlen b�tors�g, kem�ny, atletikus fizikum �s satuszor�t�s� �llkapocs sz�ks�geltetett.
T�ved�s ne ess�k: m�g mindig a „munka-buldogr�l”, az amerikai buldog k�zvetlen �s�r�l besz�l�nk.
A mai angol buldog m�g pajz�n gondolat sem volt ekkoriban.

A buldogot teh�t remek adotts�gai ismertt� tett�k, aminek k�sz�nhet�en beszippantotta a kor „sz�rakoztat�ipara”, �s az egyre-m�sra divatba lend�l� �llatheccek (harc bika, medve, vaddiszn� stb. ellen), valamint kutyaviadalok gyakori r�sztvev�j�v� v�lt, mely szerepb�l azt�n id�vel kiszor�tott�k a buldog–terrier kever�kek.

Az �llatviadalok betilt�s�val �s az ipari forradalom t�rnyer�s�vel megv�ltozott k�r�lm�nyek hat�s�ra lassan kezdte elvesz�teni n�pszer�s�g�t, �s a XIX. sz�zad k�zep�re egyre ink�bb h�tt�rbe szorult az �haz�ban.

M�g a divatba lend�l� kutyaki�ll�t�sok sem hozt�k vissza r�gi nimbusz�t, mivel az �ri k�z�ns�g k�reiben viharos gyorsas�ggal terjed�, mopsszal keresztezett, z�m�k, gacsos l�b� v�ltozata vezette a n�pszer�s�gi list�kat, mely k�s�bb az angolok nemzeti jelk�p�v� v�lt. Igen, az angol buldogr�l van sz�, mely az eredeti munka-buldog karikat�r�jak�nt ink�bb sz�rakoztat�, mulattat� jelens�gnek sz�m�tott.

A mindennapok h�se

Mindek�zben az amerikai buldog m�shol kereste a boldogul�st. Az 1700-as �vekben Amerik�ba indul� t�megeknek ism�t sz�ks�ge volt kem�ny, kitart� munk�j�ra. A megh�d�tott �jvil�g kezdetben tal�n m�g bar�ts�gtalanabb hely volt, mint amit a westernfilmek „poros borost�ig �r� whiskyg�z” hangulata sugall. Akkoriban az indi�nok m�g nem fogyasztottak „t�zes vizet”, �gy semmi nem akad�lyozta �ket a telepesek �tletszer� halomra nyilaz�s�ban, �s a spanyol �s francia konkurencia t�mad�sai is �lland�an napirenden voltak. A fajta ekkor �lte m�sodik aranykor�t: port�ra vigy�zott, marh�kat fel�gyelt, nagyvadra vad�szott, rabszolg�kat �rz�tt �s viadalokon is r�szt vett. Egy-egy j� kutya igen komoly �rt�ket k�pviselt.

Az amerikai polg�rh�bor� azonban megint csak partvonalra k�nyszer�tette a buldogot, �s a vesztes d�li oldal – ahol legtov�bb haszn�lt�k eredeti funkci�j�ban – len�zett, „proli” viadorkuty�jak�nt kezelt�k. Az 1960-as �vekt�l m�r d�len is csak nagy ritk�n lehetett vel�k tal�lkozni, �s szinte a kihal�s sz�l�re sodr�dott. V�g�l a fajta n�h�ny lelkes h�ve �sszegy�jt�tte a megmaradt kuty�kat, �s gondos teny�szt�i munk�val siker�lt meg�rizni�k az ut�kornak. A sz�les k�z�ns�g a 80-as �vekben k�sz�nthette viszont az ekkor m�r amerikai buldogra keresztelt r�gi-�j fajt�t, �s az �vtized m�sodik fel�ben ismerts�ge, n�pszer�s�ge ism�t emelkedni kezdett, s�t teny�szt�se m�r Eur�pa t�bb orsz�g�ban is folytat�dott, �s napjainkban is zajlik.

Nem egyszer�en kutya, velej�ig buldog

Sorozatos mell�z�tts�ge ellen�re az amerikai buldog mindm�ig �rzi �sei �r�ks�g�t, �s rendelkezik mindazokkal a kiv�l� tulajdons�gokkal, melyek a „buldog-lesz�rmazottakat” mindig is maguk�nak tudhattak. Jellemz�en k�t sebess�gi fokozata ismert: megrend�thetetlen nyugalom �s els�pr� lend�let. Alapj�raton az amerikai buldog v�gtelen�l kiegyens�lyozott, nyugodt v�rm�rs�klet� kutya, aki k�pes eg�sz d�lut�n szeml�l�dve hever�szni a teraszon, �m ha olyan esem�ny t�rt�nik, mely vesz�lyt hordozhat mag�ban, azonnal �t�sbe kapcsol, �s teljes sebess�gre p�r�g fel. Ez a kett�ss�g igen vesz�lyes „egyveleget” alkotna, ha idegrendszere nem volna olyan stabil, mint amilyen. Szerencs�re azonban az amerikai buldog nemcsak tiszta fejjel �s fejlett �szt�nk�szlettel, hanem kifinomult intelligenci�val is rendelkezik, ez�rt mindezt csak val�ban indokolt esetben teszi, akkor, ha j� oka van r�. Nem okoz sz�m�ra k�l�n�sebb neh�zs�get a k�t ellent�tes hangulat k�z�tti �tv�lt�s, ahogyan az elt�r� szitu�ci�k felismer�se �s lereag�l�sa sem.

Az amerikai buldogra pillantva joggal felt�telezhetj�k, hogy ez a kutya val�ban k�pes lehet egy d�h�ng� bik�t megf�kezni, vagy medv�vel harcolni. T�lz�sokt�l mentes, k�z�pnagy termet� kutya, mely kell�en gyors �s agilis, ugyanakkor 50-60 kil�j�val komoly „t�zer�t” k�pvisel. Alkatilag m�g heterog�n fajta, ami a k�l�nb�z� ter�leteken elt�r� feladatokat v�gz� kuty�k miatt alakulhatott �gy. Alapvet�en k�t t�pusa k�l�nb�ztethet� meg. Az egyik �n. „standard”, mely atl�tikusabb, k�nnyebb fel�p�t�s�, valamivel hosszabb orral rendelkezik, a m�sik a „bully” (johnson vagy classic), mely nehezebb, t�megesebb, sz�lesebb, nagyobb fej�, kicsit r�videbb orr�. �rtelemszer�en a standard kuty�k a legk�l�nf�l�bb kuty�s sportokban jeleskednek, m�g a bullyk a kutyavil�g er�emel�i, akik r�vid t�von robban�konyak �s f�lelmetes erej�ek, teh�t mondjuk bemeleg�t�s n�lk�l helyb�l led�ntenek egy t�glafalat, de hosszabb t�von, p�ld�ul kimer�t� fut�s ut�n kell nekik egy szusszan�snyi pihen�, hogy megism�telj�k a gyakorlatot…

1,6 tonn�t h�z…

B�r meggy�z� fizikuma �s marcona k�lseje f�lelmetes benyom�st k�lcs�n�z neki, emberekkel szemben felesleges agresszivit�st az amerikai buldog nem mutat, s�t kifejezetten kedveli a k�tl�b�akat. Nyitott a vil�ggal szemben, �s sz�vesen k�t bar�ts�got m�g vadidegenekkel is, felt�ve, hogy azok kell� tisztelettel �s rossz sz�nd�k n�lk�l k�zelednek fel�. Balt�val faragott, rusztikus megjelen�se ellen�re meglehet�sen szofisztik�lt l�lek. Gazd�j��rt rajong�, v�gtelen�l emberk�zpont� kutya. Pillanatnyi hangulat�t, �rz�seit rendk�v�l h�en t�kr�zi kerekded buldog�br�zata, ami arcj�t�k�t – mint �ltal�ban a hasonl�, r�vid orr� fajt�k�t – m�g „emberibb�”, m�g kifejez�bb� teszi.

Meglep� m�don gazd�ival szemben sosem �l vissza vitathatatlan testi erej�vel, �s m�g olyan esetekben sem k�rd�jelezi meg a csal�di rangsorban bet�lt�tt hely�t, ha tulajdonosa nyilv�nval�an gyenge akarat�, hat�rozatlan egy�n. Ez azonban semmik�ppen sem „felh�v�s kering�re”! Az amerikai buldog tart�sa felel�ss�gteljes, er�s jellem�, k�vetkezetes gazd�t k�v�n. Egy ilyen kaliber� kutya tapasztalatlan, gyenge kez� embereknek nem val�. �rdemes megjegyezni, hogy az amerikai buldogok elk�peszt� teljes�tm�nyeket produk�lnak speci�lis s�lyh�z� versenyeken. Nem ritka, hogy egy 50-60 kil�s kutya 1600-1800 kilogrammot(!) is k�pes elvontatni. Ennek tudat�ban k�pzelj�k el, mi t�rt�nik akkor, ha egy p�r�zon s�t�ltatott, de fegyelmezetlen, neveletlen amerikai buldog egy riv�lis kuty�t, vagy kergetni val� macsk�t pillant meg az utca t�loldal�n! Szempillant�s alatt �tcs�rtethet az �ton, �s ebben a legkev�sb� sem fogja zavarni a p�r�z ellent�tes v�g�n fityeg� gazd�ja. Ha pedig �ppen akkor j�n arra egy aut�, k�sz a trag�dia…

�tlegelni felesleges

Mindazon�ltal az amerikai buldog nevel�se messze nem olyan neh�z feladat, mint azt sokan gondoln�k. T�ny, hogy �llhatatos, id�nk�nt akaratos tud lenni bizonyos dolgokban, hiszen annak idej�n sz� szerint az �lete m�lhatott kitart�s�n �s makacss�g�n, ugyanakkor a szil�rd k�vetkezetess�gre igen fog�konyan reag�l. Ahogyan kor�bban olvashat� volt, igen �rz�keny lelkivil�g� fajta, ez�rt nevel�s�n�l, kik�pz�s�n�l a durvas�got kifejezetten ker�lni kell. Megrov�sk�nt b�ven megteszi a megfelel� pedag�giai pillanatban adagolt „l�lektani hadvisel�s”, pl. egy ideig nem vesz�nk r�la tudom�st. Norm�lis kutya-gazda kapcsolat eset�n ez jobban megviseli, mint b�rmilyen esztelen ver�si k�s�rlet. Ez ut�bbi am�gy is halvasz�letett gondolat, mivel az amerikai buldog k�l�n�sebb meditat�v r�k�sz�l�s n�lk�l is magasabb f�jdalomk�sz�bbel rendelkezik, mint ak�rmelyik indiai fak�r. Val�sz�n�leg ez is hozz�j�rul ahhoz, hogy a gyermekek els� sz�m� j�tsz�pajt�sa, mivel abszol�t nem veszi zokon, ha apr� kezek cs�rik-csavarj�k, h�zz�k �s r�ngatj�k a legk�l�nf�l�bb testr�szeit. Vel�k szemben kiemelten eln�z�en, bar�ts�gosan viselkedik.

Van azonban valami, amire csak eg�szen k�ly�k kor�t�l szoktathat�, ez pedig az idegen kuty�k �s m�s �llatok t�rsas�ga. Vad�szatokon �s viadalokon ki�lez�d�tt �szt�neit csak fiatal kort�l kezdett, tudatos szocializ�ci�val lehet norm�lis szintre tomp�tani. Ellenkez� esetben a megegyez� nem� �s azonos m�ret� kuty�kkal szemben jav�thatatlanul domin�nsan, s�t gyakran agressz�van viselkedik. Ugyanez vonatkozik a vele egy fed�l alatt �l� – �s a j�v�ben is �lni sz�nd�koz� – �llatokra. Ezt a szoktat�st t�nyleg idejekor�n, kb. 8-10 hetesen el kell elkezdeni, mert a kutya f�l�ves kora ut�n m�r vajmi kev�s sikerrel kecsegtet.

�s�k �r�ks�ge

Az eddigiekb�l j�l l�that�, hogy az amerikai buldog teny�sz�se szinte eg�sz t�rt�nete sor�n a funkci�it magas szinten ell�tni tud� buldogot c�lozta. Ennek megfelel�en a fajta nem szenved kifejezetten �t s�jt� betegs�gekt�l. Term�szetesen bizonyos saj�toss�gai miatt ad�dhatnak kisebb neh�zs�gei. Ezek els�sorban pofa- �s fejszerkezet�b�l k�vetkeznek. B�r az amerikai buldog elker�lte az esztelen „orr-r�vid�t�si t�bolyt”, �gy az ebb�l fakad� l�gz�si neh�zs�gek, a sz�rcs�g�s, hortyog�s nem felt�tlen�l jellemzik. A r�videbb orr miatt azonban n�mileg jobban fenyegeti a h�guta vesz�lye, l�g� ajkai �s nyitottabb sz�jzuga ok�n pedig melegben vagy �ncsikland� falatok k�zel�ben bizony l�tv�nyosan megindul a ny�la. (B�r lelkes rajong�i szerint nem jobban, mint mondjuk egy n�metjuh�sznak…) Szint�n kerekded fejform�j�b�l ad�d�an ell�sn�l sz�ks�ges lehet a cs�sz�rmetsz�s, de kor�ntsem oly gyakoris�ggal, mint m�s buldogok eset�ben. K�z�pnagy m�ret�, robusztus fajtak�nt nem ismeretlen k�reiben a cs�p��z�leti diszpl�zia, de a gyakorlatban sok enyhe �s k�zepes diszpl�zi�s kutya is t�k�letesen t�netmentesen �li le �let�t.

T�pl�l�sa semmiben nem k�l�nb�zik a hasonl� m�ret� kuty�k�t�l. N�vend�kkorban visszafogottan, alacsony feh�rjetartalm�, de magas biol�giai �rt�k� t�pokkal, megfelel� �sv�nyianyag-p�tl�s mellett kell etetni. Feln�tt korban m�r nem ig�nyel k�l�nleges etet�si praktik�kat.

A buldogok �s „buldog-v�r�ek” nem v�letlen�l foglaltak �s foglalnak el k�l�nleges helyet a kuty�k sor�ban. Az emberek mindig is csod�lt�k rettenthetetlen b�tors�gukat, t�ntor�thatatlan jellem�ket, kisz�m�that� megb�zhat�s�gukat, odaad� ragaszkod�sukat �s megkap� egy�nis�g�ket. Az amerikai buldog – h�nyatott sorsa ellen�re – mindm�ig tiszt�n �rzi ezeket a tiszteletre m�lt� tulajdons�gokat.